Ma már az élet minden területét átszövi az egyre magasabb fokú és intelligensebb automatizálás, a bútorgyártás azonban - magas gépesítettsége ellenére - eddig jellemzően kétkezi feladatnak számított. Ez most megváltozhat.
Az ETH Zürich kutatói egy igazán impozáns projekt megvalósításába kezdtek. Fabio Gramazio és Matthias Kohler építészprofesszorok a Müller Illien Tájépítész vállalkozással, a Timbatec céggel és más ipari és kutatási partnerekkel szövetkezve egy nem mindennapi szobor megépítésébe fogtak. Szobor, vagy inkább talán épület? Épület vagy élő egység? Nem könnyű eldönteni!
Az építmény teljes magassága 22,5 méter lesz, összesen öt szinttel, minden szintet ba "bölcsők" alkotnak majd, ezekben élő fák lesznek, a bölcsőket pedig nyolc légies acéloszlop tartja majd.
Az elrendezés neve nem is lehetne más, mint Semiramis függőkertje, az ókori világ hét csodájának egyike. Semiramis babiloni királynő volt, függőkertje pedig a maga korában építészeti csodának számított innovatív vízgazdálkodási és térrendezési megoldásaival.
Babilon egykor nem csak városállam, de nagyhatalom is volt. A mai Irak területén található település II. Nabukodonozor király uralkodása alatt, időszámításunk előtt 600-tól kezdve épült ki számtalan reprezentatív épülettel, többek között a függőkerttel is. Nabukodonozor felesége szülőföldje zöld vidékeire vágyott vissza, ezért férje úgy döntött, helyben valósítja meg kedvesének az otthon érzését.
Érdekesség, hogy Nabukodonozor feleségét nem Semiramisnak hívták - Semiramis egy közel két évszázaddal korábban Asszíriában uralkodó régens volt, így könnyen lehet, hogy a kert elnevezése teljesen hibás - újabban ezért hívják inkább babiloni függőkertnek. De lehet, hogy ez utóbbi is helytelen, hiszen több régészeti bizonyíték arra utal, hogy Semiramis függőkertje ténylegesen Asszíriában volt, nem is Babilonban. Amit tehát kijelenthetünk: az ókori Közel-Keleten volt egyszer valahol egy lenyűgöző függőkert, melyről többen is írtak.
Az eredeti építményről több görög utazó is beszámolt, de az nem egyértelmű, hogy csak a királyi palota terjeszkedése következtében létrejött új egységről volt-e szó, vagy önálló épületegyüttest alkotott-e. A korszakban ugyanis minden uralkodó igyekezett építészeti reprezentációval meghaladni elődjét, így a drága beruházások folyamatosak voltak. Ennél sokkal érdekesebb, és a kerthez sokkal több köze van, hogy a beszámolók szerint működött itt arkhimédészi csavar is, mely a korban csúcstechnológiának számító vízátemelési eljárásnak számított, és ha a függőkert emeletei valóban magasra tornyosultak, szükségessé is vált nagy mennyiségű víz magasba juttatásához.
Bár a Semiramis függőkertjéről készült későbbi művészeti alkotások valószínűleg túloznak méreteit illetően (hiszen minden kor alkotói a saját csúcsteljesítményeikhez igazították az ókori csodák tulajdonságait), az biztos, hogy páratlan alkotás volt. Így lesz ez újkori megfelelőjével is.
Az új függőkert azonban nem csak ötletében egyedi. Újdonságát létrehozásának módja adja.
Ahogy az ma már nem ritkaság, a Semiramis megálmodása számítógépen, látványtervek és bonyolult számítások segítségével történt. Mi is ilyen eljárásokat alkalmazunk konyhák vagy irodai terek tervezése során, hogy a végeredményt még a kivitelezés megkezdése előtt vizualizálni lehessen.
A Semiramis azonban ezen messze túllépett: a kész tervekből nem készültek print verziók a gyártó csapat számára, hanem egy bonyolult algoritmus kapta meg őket, amelyik aztán négy összetett robotkar programozásán át egyedülálló táncot valósított meg. A robotok emberi beavatkozás nélkül készítik el a Semiramis bölcsőit.
A robotkarok az egyszerűbb mozgás érdekében a mennyezetre szerelt konzolokról lógnak. Az alapanyagokat előre bekészítik a terület egy erre kijelölt részén, így a gépek ezeket innen csak felszedik, az illesztés már teljesen önműködő. A gépek nem csak mozgatják és formálják az anyagokat, de szenzoraik segítségével valós időben reagálnak is az eseményekre, akárcsak egy hús-vér asztalos. Erre szükség is van, hiszen az összeillesztett elemeket már emberek ragasztják össze műgyantával, ám innentől ismét gépi a folyamat (sőt, a ragasztás során maguk a karok tartják a paneleket, így számos lépéssel egyszerűsödik a folyamat).
A projekt várhatóan 2022 tavaszára készül el, bár a vegetációnak vélhetően időre lesz szüksége, hogy a látványterveken megálmodott kiterjedését elérje. Ha a projekt sikerrel zárul, az egyetemen nagyobb, bonyolultabb formákból álló fa (vagy más anyagú) építmények összeszerelését is tervezik, hosszú távon pedig ugyanennek a technológiának egy standardizált változata az egész világon elterjedhet, nagyban gyorsítva az építkezéseket, csökkentve a fizikai munka szükségességét és a gyártás során keletkező hulladékokat.
Ha függőkerteket még nem is építettünk, azt tudjuk, milyen fontosak a növények az irodában. A Raiffeisen új irodáit az Agora Budapest területén nevezhetjük akár függőkertnek is, hiszen nyolc emeleten segítettünk megvalósítani belsőépítészeti álmaikat, többek között számtalan növényfallal és egyéb zöld megoldással.
Ha neked is segíthetünk egyedi bútoros megoldásokkal, keresd bátran csapatunkat. 30+ éves tapasztalattal és lehetetlent nem ismerő csapattal állunk a rendelkezésedre!